Lelassult fejlődés tápláslásterápiája
Az anyatej a legjobb táplálék a babák számára. A legodaadóbb gondoskodás ellenére is akadhatnak azonban olykor olyan helyzetek, amikor a baba fejlődése akadozik, lelassul. Mit tehet ilyenkor a gondos szülő? Hogyan bizonyosodjon meg arról, hogy valóban tartós lelassult fejlődésről van szó? Miről ismerhető fel ez az állapot?
Igyekszünk ezekre a kérdésekre a téma alapos körüljárásával válaszolni. Az egészséges csecsemő átlagos fejlődési ütemének megismerése mellett a lelassult fejlődés lehetséges tüneteit és okait is ismertetjük. Igyekszünk gyakorlati útmutatót adni az érdeklő édesanyák és édesapák számára annak érdekében, hogy a kicsik lelassult fejlődésének gyanújával mielőbb orvoshoz, védőnőhöz forduljanak és hogy a babák minél hamarabb behozzák a lemaradást, amelynek elhanyagolása akár komoly következményekkel is járhat.
Lemaradásról vagy lelassult fejlődésről akkor beszélhetünk, ha a kisbaba az életkorától elvárható fejlettségi szinttől 2-3 hónapos elmaradást mutat. A csecsemőkori lelassult fejlődés gyakoribb, mint gondolnánk, és az oka általában az, hogy a baba nem jut elegendő, a fejlődését biztosító tápanyaghoz. Ijedtségre semmi ok – hiszen az elmaradást táplálásterápiával a legtöbb esetben kezelni lehet –, de a tüneteket komolyan kell venni, hiszen a hiányos állapotnak hosszútávon maradandó következményei alakulhatnak ki.
Nagyon fontos a lelassult fejlődés idejében történő felismerése és annak kiderítése, hogy mi állhat annak hátterében! A gyanú felmerülésekor mindenképpen szükséges konzultálni a csecsemő kezelőorvosával vagy a védőnővel!
Leggyakoribb kérdések lelassult fejlődés esetén
Hogyan kövessük a baba fejlődését? Mi az a percentilis görbe és miért fontos?
A percentilis görbe igen fontos szerepet tölt be a baba hossz- és súlyadatainak követésében. Ennek segítségével grafikus formában láthatjuk gyermekünk fejlődési görbéjét. Emellett össze tudjuk hasonlítani gyermekünk fejlődési szintjét a vele azonos nemű és életkorú gyermekek fejlődésével.
A percentilis görbe értelmezése
- A 3%-os percentilisnél kisebb értékek (legalsó görbe alatti terület) azt mutatják, hogy gyermekünk fejlődése az azonos nemű és életkorú gyermekek között az alsó 3%-ba tartozik. Ez az értékzóna jelentős súlyhiányra utal. Ilyenkor feltétlen vizsgálni kell a gyermek egészségi állapotát, figyelembe kell venni táplálkozási körülményeit.
- A 3 és 10%-os percentilis közötti értékek (alsó két görbe közötti terület) sovány gyermekre utalnak. Esetükben javasolt ellenőrizni, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék biztosított-e számukra.
- A 10 és 75%-os percentilis közé eső értékek (második és harmadik görbe közötti terület) megfelelő tápláltságot jeleznek.
- A 75 és 90%-os percentilis közé eső érték (harmadik és negyedik görbe közötti terület) már súlyfölöslegre, túltápláltságra utalnak, míg a 90 és 97%- os percentilis közötti gyermekek (legfelső görbe feletti terület) egyértelműen túlsúlyosak.
Fontos azonban, hogy gyermekünk fejlődését önmagához képest kövessük!
Ha gyermekünk percentilis görbéje a többi görbével viszonylag párhuzamosan fut a többi percentilis görbével, akkor gyermekünk fejlődése harmonikusnak mondható. Azonban ha a gyermek percentilis görbéje egyre inkább lefelé ível, és közben két alatta futó görbét is átszel, az annak a jele lehet, hogy nem gyarapodik megfelelően a baba.
Babamérleg használata – Milyen gyakran mérjük a babát?
Vannak szülők, akik minden etetés előtt és után megmérik a baba súlyát, és aggódva figyelik, vajon mennyit evett egyszerre. Míg más szülők a méricskélés feladatát a védőnőre hagyják, bízva abban, hogy a baba tudja, mikor és mennyit kell ennie. De vajon mi az arany középút?
Milyen gyakran mérjük a babát?
Az arany középút mindig a baba jelenlegi állapotától és fejlődésének ütemétől függ.
Ha komoly probléma van a súlyfejlődéssel
- A percentilis görbe 3% alatti növekedést mutat.
- Ez esetben feltétlen szükséges naponta többször is megmérni a gyereket, és nagyon ajánlott az étkezési napló vezetése is
Ha a baba kicsit sovány, de azért folyamatosan fejlődik
- A percentilis görbe 3-10 % közötti növekedést mutat.
- Elég néhány naponta megmérni a gyereket, persze lehetőleg a napnak ugyanabban az órájában, evés előtt, és pelenka nélkül (a teli pelenka súlya is félrevezető lehet). Az étkezési napló vezetése természetesen kiegészítheti mindezt, mivel segítséget jelent az édesanyán kívül például a védőnőnek is.
Ha a gyermekünk szépen fejlődik
- A 10-75% közé eső percentilis értékek esetén a szülők megnyugodhatnak, és bátran mellőzhetik a gyakori méregetést.
- Egy-egy ellenőrzés havonta sosem árthat, de ilyenkor nem kell aggódni a kisbaba megfelelő súlygyarapodása miatt.
Ha fennáll az elhízás veszélye
- A 75-90% közötti percentilis értékek szintén óvatosságra intenek. Az eredmény arra utal, hogy kisbabánk könnyen elhízhat, feltehetőleg van is már némi súlyfölöslege.
- Ilyenkor szintén érdemes hetente kétszer-háromszor mérlegre tenni a gyereket, és rögzíteni az adatokat.
Ha túlsúlyos a kisgyermek
- A 90% fölötti percentilis érték azt mutatja, hogy egyértelműen oda kell figyelni a diétás táplálkozásra, mert gyermekünket túltápláltuk.
- Ugyanolyan gyakran méregessünk, mintha kórosan sovány lenne a baba.
Babatáplálási napló PDF letöltése >
Hogyan ismerhető fel a lelassult fejlődés?
Fontos a lelassult fejlődés időben való felismerése, hogy a terápiás kezelés mielőbb elkezdődhessen. De hogyan ismerhető fel a lelassult fejlődés, és milyen okok állhatnak a háttérben?
Lelassult fejlődésről akkor beszélhetünk, ha
- a testtömeg elmarad a testhosszhoz képest;
- a testtömeg elmarad az életkorhoz képest, vagy nem tud felzárkózni az alacsony születési súlyhoz képest;
- a testhossz és testtömeg eltérése nagyobb mint 2 percentilis érték
A lelassult fejlődés lehetséges okai
A lelassult fejlődés hátterében a felborult energia-egyensúly áll, vagyis a tápanyagbevitel nem fedezi a szükségletet. Ez az alábbi okok miatt történhet:
- a csecsemő nem jut elegendő táplálékhoz;
- a csecsemőnek megnövekedtek a tápanyagigényei, amit a normál bevitel
nem tud fedezni (pl. keringési vagy légzési elégtelenség, fertőzés esetén); - fokozott tápanyagvesztés miatt;
A csecsemőkori lelassult fejlődés kezelését minél korábban el kell kezdeni. Az időben megkezdett táplálásterápia segít a lelassult fejlődésből adódó rövid és hosszú távú következmények megelőzésében.
Ne feledje!
A lelassult fejlődés gyanúja esetén keresse fel a gyermek orvosát, aki a diagnózist felállítja, és annak ismeretében a gyermek terápiás kezelését elkezdi.
Mik lehetnek a lelassult fejlődés következményei?
Hazai is nemzetközi szakirodalmak is alátámasztják, hogy a csecsemőkori lelassult fejlődésnek súlyos fizikális és mentális következményei is lehetnek hosszú távon1. Ezért mihamarabb jelezze házi gyermekorvosának, ha a lelassult fejlődés gyanúját látja.
Fizikális következmények
Nyolc éves korra, a korábban az optimálisnál lassabban fejlődő csecsemők átlagban 6 cm-rel alacsonyabbak, mint optimálisan fejlődő társaik.
Mentális következmények
Az optimálisnál lassabban fejlődő csecsemők megközelítőleg 4,2 ponttal alacsonyabb eredményt értek el az IQ teszten, mint optimálisan fejlődő társaik.
Szakirodalom:
1. Early Intervention and Recovery Among Children With Failure to Thrive: Follow-up at Age 8 | American Academy of Pediatrics (aappublications.org)
Táplálásterápia lelassult fejlődés esetén
A csecsemőkori lelassult fejlődés esetében az energia- és a tápanyagbevitel növelésével csecsemője behozza az elmaradt növekedést, fejlődést.
Az igazi kihívást az okozza, hogy nem tudjuk egyszerűen a naponta elfogyasztott ételek mennyiségét olyan mértékben megnövelni, hogy az fedezni tudná a szükségletet, hanem úgy kell megoldanunk a magasabb bevitelt, hogy közel azonos volumenű ételt kapjunk, mint amit a csecsemő ezelőtt is jóízűen elfogyasztott. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, hogy olyan speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszereket, ételeket és italokat adunk a csecsemőnek, melyeknek magas az energia- és tápanyagtartalmuk.
Behozó növekedés
A behozó növekedés annyit jelent, hogy a csecsemő újra eléri azt a súlyt, amely megfelel a betegség előtti percentilis görbén történő fejlődésnek.
Például ha egy csecsemő testtömege szépen fejlődik az 50-es percentilis görbének megfelelően, de egyszer csak megbetegszik, és a fejlődés leesik a 10-es percentilis értékre, akkor a behozó növekedéstől azt várjuk, hogy újra elérje a csecsemő az 50-es pecentlis értékhez tartozó testtömeget.
Koraszülöttek esetében, ha nagyon vontatott a fejlődés, és épp hogy eléri a 3-as percentilis értéket a testtömege, akkor a kitűzött cél lehet pl. a 10-es percentilis érték elérése. A táplálásterápia során alkalmazott módszerek attól függnek, hogy hány hónapos a csecsemő, illetve hogy mi áll a lelassult fejlődés hátterében. Regisztráljon és kövessen gyermek fejlődését a Nutricia Online Percentilis kalkultárral!
Táplálásterápia
A behozó növekedés elérése érdekében nem elegendő úgy táplálni a csecsemőt, mint az egészségeseket. A lelassult, illetve akadozó fejlődést mutató csecsemők sokkal több energiát és tápanyagot (főleg fehérjét) igényelnek, mint az egészséges társaik. Vigyázzunk azonban, túlzásokba sem szabad esni, hiszen a túl magas energia- és fehérjebevitel megterhelheti a csecsemő még éretlen emésztőrendszerét!
Táplálásterápiát csecsemők esetében kizárólag rendszeres orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni. A táplálásterápia akkor hatékony, ha hosszú távon alkalmazzák. Látványos testtömeg-növekedés eléréséhez időre (gyakran hónapokra) és sok-sok türelemre van szükség.
A táplálásterápia aranyszabályai
- Gyakrabban és kisebb adagokkal kínáljuk meg a csecsemőt (naponta 6-7 alkalommal)!
- Korától függően dúsítsuk az ételeket, italokat, hogyha csak kis mennyiséget képes elfogyasztani, akkor is megkapja a szükséges tápanyagokat!
- Anyatej hiányában a csecsemő fogyasszon naponta speciális összetételű, magas energia- és fehérjetartalmú speciális élelmiszert, mely kifejezetten a lelassult fejlődésű csecsemőknek lett kifejlesztve a behozó növekedés elősegítése céljából!
Speciális élelmiszerek szerepe lelassult fejlődés esetén
A speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.
A gyermek diétáját segítő speciális élelmiszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.
NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223
munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható
e-mail: tanacsadas@nutricia.hu
Keresse dietetikus szakértőnket a honlapunkon elérhető étrendekkel kapcsolatban!
06 80 223 223
Munkanapokon 9-16 óra között,
ingyenesen hívható.
A védőnő válaszol
Mit tegyünk, ha gond van a baba súlyával?
Ha már jól ismerjük a percentilis görbét, könnyen észrevesszük az esetleges súlyproblémát.
A méricskélés ilyenkor elengedhetetlen.
A kanállal etetett babáknál nem okoz gondot a mennyiségek rögzítése, de szoptatás esetén igen körülményes a precíz mérés. Ilyenkor próbáljunk meg kitalálni valamilyen „cseles” megoldást, amivel le tudjuk kötni a baba figyelmét, hogy viszonylag nyugodtan viselje a méricskélést evésekkor. (Érdemes például valamilyen csillogó vagy hangot adó tárggyal lekötni a figyelmét.) Arra azért ügyeljünk, hogy a heti súlyfejlődést mindig összeírjuk.
A mért adatok alapján a percentilis görbén láthatóvá válik az az ív, ami a baba fejlődésének a mértékét mutatja. Ha azt tapasztaljuk, hogy a baba súlya nem megfelelően gyarapszik, vagy hogy megállt a fejlődés (esetleg már csökken is a baba súlya), akkor segítséget kell kérnünk a gyerekorvosunktól vagy védőnőnktől.
A megoldás többféle lehet:
1. Étrendmódosítás
A védőnő segítségével át kell gondolni, hogy milyen ételeket milyen mennyiségben fogyaszt az édesanya. Ha szükséges, módosítani kell az anyuka étrendjét, pl. lehetőség van táplálóbb ételek kiválasztására. A felesleges szénhidrátokat (csoki , keksz stb.) felválthatják a teljes kiőrlésű lisztből készült táplálékok. Figyelmet kell fordítani a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztására is.
2. Tejserkentés
Léteznek olyan tejserkentő készítmények, amikről érdemes tájékozódni, ha még szopik a kisbaba.
3. Pihenés
Nagyon fontos, hogy a család gondoskodjon róla, hogy az édesanya is rendszeresen kipihenhesse magát.
4. Táplálékkiegészítés
Ha a fent részletezett megoldások nem hoznak eredményt és az édesanya szeretné, hogy a babája a lehető legmegfelelőbb kiegészítést kapja, akkor érdemes az anyatej mellé speciális tápszert is választani. Van például egy olyan tápszer, ami a baba fejlődésének elindulását segíti. Ha a csecsemő súlya valami miatt nem követi az elvárt növekedés ütemét, ez a táplálék-kiegészítő komoly segítség lehet. Önálló étkezésre is alkalmas, de más ételekhez is könnyű hozzákeverni; mivel folyékony halmazállapotú, nem kell vele sokat pepecselni. És nem utolsósorban: a babák is nagyon szívesen fogyasztják.
Hogyan követhetjük nyomon egy kisbaba növekedését?
A növekedés rögzítésére, nyomon követésére többféle módszer áll rendelkezésünkre.
1. Étkezési napló
A legtöbben ezt a megoldást választják. Népszerű és valóban egyszerű rögzíteni minden etetéskor az alapvető adatokat; azt, hogy miből mennyit evett a baba. Könnyű „statisztikát” készíteni, a számok magukért beszélnek. Mérhetővé, átláthatóvá válik a mennyiségek változása. Rendszeresen ellenőrizhető a napi, heti stb. fogyasztás.
E módszer hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja azokat a tényezőket, amik befolyásolhatják egy csecsemő vagy kisgyermek étvágyát. Számtalan oka lehet ugyanis annak, ha egy baba kevesebbet eszik. Hogy csak néhány jellemző példát említsek: kezdetben a sárgasággal együtt járó aluszékonyság, majd a szoptatási nehézségek és a hasfájás, később a fogzás stb., gyakorlatilag rengeteg dolog. Mi, felnőttek sem tudunk minden nap ugyanannyit enni, miért is várhatnánk el ezt egy kisgyerektől?
2. Mérleg
Sok szülő minden etetés előtt és után megméri a baba súlyát, és aggódva figyeli, vajon mennyit evett egyszerre. Bár az értékek objektívnek tűnnek, a mérés mégsem tűnik igazán egyszerű és biztos megoldásnak. Egy éhesen üvöltő és közben erősen rúgkapáló kisbabát méregetni például nem kis feladat. Evés után a vállunkon várva a büfiztetést, vagy akár már etetés közben gyakran elalszanak a kicsik. Ha ilyenkor rátesszük őket a mérlegre, biztos felébrednek, és oda a nyugalomnak. Lesz ugyan estére egy pontos adatunk, de egy fáradt, nyűgös gyerekünk is ennek fejében. Ha viszont nem vagyunk következetesek a mérés időpontjában, az eredmények nem lesznek igazán használhatóak.
3. Percentilis-görbe
Az első két módszer hiányosságait pótolhatja a percentilis-kalkulátor ismerete és használata.
a) Ha komoly probléma van a súlyfejlődéssel
A percentilis-görbe 3% alatti növekedést mutat. Ez esetben feltétlen szükséges naponta többször is megmérni a gyereket, és nagyon ajánlott az étkezési napló vezetése is.
b) Ha a baba kicsit sovány, de azért folyamatosan fejlődik
A percentilis-görbe 3-10 % közötti növekedést mutat. Elég néhány naponta megmérni a gyereket, persze lehetőleg a napnak ugyanabban az órájában, evés előtt, és pelenka nélkül (a teli pelenka súlya is félrevezető lehet…). Az étkezési napló vezetése természetesen kiegészítheti mindezt, mivel segítséget jelent az édesanyán kívül például a védőnőnek is.
c) Ha a gyermekünk szépen fejlődik
A 10-75 % közé eső percentilis értékek esetén a szülők megnyugodhatnak, és bátran mellőzhetik a gyakori méregetést. Egy-egy ellenőrzés havonta sosem árthat, de nem kell aggódni a kisbaba megfelelő súlygyarapodása miatt ilyenkor.
d) Ha fennáll az elhízás veszélye
A 75-90 % közötti percentilis értékek szintén óvatosságra intenek. Semmi gondot nem jelent ez az érték, ha a gyermekünk születésekor is hasonlót mértünk. Akkor nagyobb ugyan az átlagnál, de ez egyáltalán nem baj, sőt az a jó, ha ezen az értékhatáron belül marad. Ha viszont csecsemőként a percentilis-görbéje 50 körül mozgott, abban az esetben a későbbi 75-90 % utalhat arra, hogy gyermekünk hízásra hajlamos lehet ,vagy akár van is már némi súlyfölöslege. Ilyenkor szintén érdemes hetente kétszer-háromszor mérlegre tenni a gyereket, és rögzíteni az adatokat.
e) Ha túlsúlyos a kisgyermek
A 90 fölötti percentilis érték azt mutatja, hogy egyértelműen oda kell figyelni a diétás táplálkozásra, mert gyermekünket túltápláltuk. Ugyanolyan gyakran méregessünk, mintha kórosan sovány lenne a baba.
Mi az a percentilis görbe és miért fontos?
A közelmúltban készítettem egy kis közvélemény-kutatást, ami azt a megdöbbentő eredményt hozta, hogy a megkérdezett anyukák nagy része nem is sejti, mi az a négyzetrácsos papír a baba kiskönyvében… Pedig a percentilis görbe igen fontos szerepet tölt be a baba hossz- és súlyadatainak követésében. Erről szeretnék most írni Nektek.
A védőnő vagy a gyermekorvos az egészséges tanácsadáson mért hossz- és súlyadatokat percentilis táblázatokba rögzíti.
- A 3% -os percentilisnél kisebb értékek azt mutatják, hogy gyermekünk fejlődése az azonos életkorú gyermekek között az alsó 3%-ba tartozik. Ez az értékzóna jelentős súlyhiányra utal. Ilyenkor feltétlen vizsgálni kell a gyermek egészségi állapotát, figyelembe kell venni táplálkozási körülményeit.
- A 3 és 10%-os percentilis közötti értékek sovány gyermekre utalnak. Esetükben javasolt ellenőrizni, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék biztosított-e számára.
- A 10 és 75% -os percentilis közé eső értékek megfelelő tápláltságot jeleznek. A 75 és 90% -ospercentilis közé eső érték már súlyfölöslegre, túltápláltságra utal, míg a 90 és 97%- os percentilis közötti gyermekek egyértelműen túlsúlyosak.
Fontos azonban, hogy gyermekünk fejlődését önmagához képest tudjuk követni! Ha gyermekünk percentilis görbéje a többi görbével viszonylat párhuzamosan fut, akkor gyermekünk fejlődése harmonikusnak mondható. Azonban ha a gyermek percentilis görbéje egyre inkább lefelé ível, és közben két alatta futó görbét is átszel, az annak a jele lehet, hogy nem gyarapodik megfelelően a baba.
Ha szép súllyal születik a babánk, úgy gondolhatjuk, hogy teljesen kerek a világ. Vagy ha kicsi volt ugyan a születési súlya, de végre elindult a gyarapodása. Aztán egyszer csak észrevesszük, hogy valami mégsem úgy alakul, mint ahogy kellene. A gyerekorvos és a védőnő is többször megméri a gyereket, és csak csóválják a fejüket. Ilyenkor érdemes tanulmányoznunk a táblázatot! Kiderülhet ugyanis, ha magához vagy a korához képest lelassult a fejlődése. Ennek oka lehet egy hosszan tartó vagy krónikus betegség, egy műtét, akár a helytelen táplálkozás stb. Ilyenkor jó tudni, hogy van segítség: az egyénre szabott táplálásterápia.
További részleteket találhatsz a következő webhelyen: www.babafejlodes.hu
Jó méricskélést!
- a testtömeg elmarad a testhosszhoz képest;
- a testtömeg elmarad az életkorhoz képest, vagy nem tud felzárkózni az alacsony születési súlyhoz képest;
- a testhossz és testtömeg eltérése nagyobb mint 2 percentilis érték
Tartsuk szem előtt, hogy a csecsemők számára a legjobb táplálék mindig az anyatej marad. Előfordulhat azonban, hogy bármilyen oknál fogva csecsemője fokozott tápanyag bevitelt igényel ahhoz, hogy az életkorának megfelelő fejlettségi szintet elérje. Ekkor van szükség a táplálásterápiára, amely segít csecsemőjének utolérni az életkorának megfelelő fejlettségi szintet.
A behozó növekedést segítő táplálásterápia viszonylag kis mennyiségben magas energia- és tápanyagtartalommal rendelkezik.
Optimálisan fejlődő, illetve a behozó növekedést igénylő csecsemők esetében az energia- és tápanyagszükséglet az alábbiak szerint állapítható meg.
Egészséges csecsemő táplálása | Behozó növekedéshez szükséges étrendmódosítás |
---|---|
Napi energiaszükséglet (kcal/testtömeg-kilogramm): | |
95 kcal [8] | 120-200 kcal [8,10] |
Napi fehérjeszükséglet (g/testtömeg-kilogramm): | |
1,5-1,6 g [8] | 3,0-4,5 g 6 hónapos korban [8,10] 3,0-4,0 g 7-12 hónapos korban [8,10] |
Energia %-os megoszlása: | |
Fehérje: 8-10 % [9] Szénhidrát: 40-50 % [9] Zsiradék: 40-50 % [9] |
Fehérje: 9-14 % Szénhidrát: 40-50 % Zsiradék: 40-50 % |
Folyadék (ml/testtömeg-kilogramm): | |
150 ml (6 hónapos korban) 120 ml (7-12 hónapos korban) |
150 ml (6 hónapos korban) 120 ml (7-12 hónapos korban) |
Napi étkezések száma: | |
5 | 5-7 |
Naponta elfogyasztott étel mennyisége: | |
5×180 ml = 900 ml (étkezésenként általában 180-210 ml) |
6×150 ml = 900 ml (ha étkezésenként csak 150 ml-t tud fogyasztani) |
Babatáplálási napló PDF letöltése >
Irodalmi hivatkozások:
[8] Vanessa Shaw, Margaret Lawson: Nutritional Assessment, Dietary Requirements, Feed Supplementation in Clinical Pediatric Dietetics, Blackwell Publishing, Oxford, UK, 2007.
[9] Barna Mária: Várandós és szoptató anyák, valamint a gyermekek táplálása (122-125. old). In Rodler Imre (szerk.): Tápanyagtáblázat, Medicina, Budapest, 2006.
[10] Nutritional Requirements for Children in Health and Disease, Great Ormond Street Hospital for Childre NHS Trust.
A 6 hónaposnál idősebb csecsemők behozó növekedését az étrendmódosítás és a speciális, gyógyászati célra szánt, magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer adása (csecsemőkori táplálásterápia) együttesen segíti elő.
Étrendmódosítás – és speciális, magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer (csecsemőkori táplálásterápia)
Magasabb energiájú és fehérjében gazdagabb élelmiszereket válasszunk!
- gabonapép helyett tejpépet
- gyümölcspépek helyett gyümölcsös túrókrémeket, joghurtokat
- zöldségpürék helyett húsos, halas főzelékeket
- sovány túró helyett félzsíros túrót
A hagyományos módon elkészített ételeket (pl. főzelékeket) dúsítsuk!
Energiabevitel növelésére | |
---|---|
Mit használhatunk? | olajat, vajat |
Javasolt mennyiség 100 g főzelékhez: | 1-1,5 kávéskanálnyi zsiradék |
Fehérjebevitel növelésére | |
---|---|
Mit használhatunk? | pl. húst, túrót, joghurtot, sajtot, tojássárgáját (8 hónapos kortól) |
Javasolt mennyiség 100 g főzelékhez: | 10-15 g hús, vagy 30-50 ml joghurt, vagy 10-20 g túró, vagy 5-8 g sajt, vagy 1-1 tojássárgája (8 hónapos kortól) |
Energia- és fehérjebevitel növelésére | |
---|---|
Mit használhatunk? | főzelékekhez javasolt magas energia- és fehérjetartalmú speciális élelmiszer |
Javasolt mennyiség 100 g főzelékhez: | 30-50 ml speciális élelmiszer (Önálló fogyasztása esetén az orvos határozza meg az életkor és a testtömeg figyelembevételével a pontos mennyiséget.) |
A fentiekben ismertetett táplálásterápia nem javasolt olyan csecsemők táplálására, akiknek emésztési, illetve felszívódási problémájuk, vagy különböző anyagcsere betegségük van. Azoknak a csecsemőknek sem javasolt, akiknél tejfehérje allergiát diagnosztizáltak, vagy fokozottan hajlamosak az allergiás megbetegedésekre.
Az alábbiakban a normál étrend, illetve a behozó táplálás különbségeiről olvashat a 6-8 hónapos csecsemők esetében.
Tej-alapú táplálék
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
1. anyatej a vezető táplálék 2. anyatej hiányában: anyatej-kiegészítő tápszer: egészséges csecsemők igényeinek megfelelően kifejlesztett tápszer, legkorábban 6 hónapos kortól adható, kb. 1 éves korig100 ml: energiatartalma: 60-70 kcal fehérjetartalma: kb. 1,08-2,45 g |
1. anyatej a vezető táplálék 100 ml: |
Gyümölcsök:
Kezdetben csak a gyümölcs levét kapja a csecsemő, és ha ezt már elfogadta, akkor adható a gyümölcspép. A gyümölcsök adhatósági korát meghatározza az adott gyümölcs emészthetetlen rosttartalma (pl. magok jelenléte), tisztíthatósága (pl. az eper nehezen tisztítható), illetve allergizáló képessége (pl. déligyümölcsök).
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
A gyümölcsök közül kezdetben hámozott és pépesített alma, őszibarack, később a körte, sárgabarack, és ha nincs allergiára való hajlam, akkor a banán, sárgadinnye, narancs bevezetése következhet. |
Mindig dúsítsuk a gyümölcspépet anyatejjel vagy speciális magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszerrel. Önmagában csak gyümölcsöt ne kapjon a csecsemő, mert általában a gyümölcsöknek alacsony a kalória tartalma, és nem tartalmaznak teljes értékű fehérjét. |
Zöldségek:
A zöldségek adhatósági korát meghatározza a zöldség emészthetősége, illetve emészthetetlen rosttartalma (pl. magok jelenléte), valamint az illóolaj-tartalma (az illóolajok puffasztó hatásúak). Először megmosott, hámozott és puhára főzött, majd leturmixolt burgonyát adhatunk, ezt követheti a sárgarépa, petrezselyemgyökér, sütőtök, fözőtök, fejessaláta, és a paradicsom leve. Amikor ezeket már elfogadta a csecsemő, akkor bővíthetjük a választékot passzírozott zöldbabbal és zöldborsóval, spárgával, parajjal és spenóttal.
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
100 g főzelék energia- és tápanyagértékének növelése érdekében hozzáadható: 1. zsiradék: 1 kávéskanál olaj [2,3] és |
Mindig dúsítsunk! |
Hús:
Hat hónapos kor után a főzelékekhez adjunk baromfihúst. Kezdetben a szárnyasok húsa javasolt (csirke, pulyka). A húst vízben puhára kell főzni, majd ledarálni, mielőtt a főzelékhez adnánk.
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
A javasolt arány: 100 ml főzelékhez 5-10 g hús |
Fehérjedús étrendnél a javasolt arány: |
Cereáliák (tejpépek, gabonapépek):
A cereáliákat a csecsemők tejpépek és gabonapépek formájában tudják fogyasztani. A tejpépek olyan élelmiszerek, melyek anyatej-kiegészítő tápszerport (vagy tejport), gabonapelyhet, növényi olajokat, vitaminokat, ásványi anyagokat valamint gyümölcsöket vagy egyéb ízanyagokat (pl. vanília, csokoládé) tartalmaznak. Csak felforralt és lehűtött ivóvizet kell hozzáadni, és már kész is a finom pép.
A gabonapépek kizárólag gabonapelyhet, bizonyos vitaminokat (pl. B1-vitamint) és esetleg ízanyagokat tartalmaznak, de hozzáadott tápszerport vagy tejport nem. Felforralt és lehűtött ivóvíz, gyümölcslé vagy tápszer hozzáadásával készíthető el.
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
A tejpépek és a gabonapépek íze még kellemesebbé tehető, ha gyümölcspépet vagy főtt és elturmixolt zöldséget (pl. sütőtököt, sárgarépát) is adunk hozzá. A tejpépek energia- és tápanyagértékük, laktató hatásuk meghaladja a tápszerekét. Kínálhatjuk a baba étvágyától függően reggelire, tízóraira, uzsonnára vagy vacsorára. A gabonapépek energia- és tápanyagértéke attól függ, hogy mivel keverjük össze a gabonapelyhet. Ha anyatejjel vagy tápszerrel készítjük el, akkor az energia- és a fehérjetartalma magasabb lesz, mint csak felforralt és lehűtött ivóvízzel. |
Energia- és fehérjedús étrendnél: |
Az alábbiakban a normál étrend, illetve a behozó táplálás különbségeiről olvashat a 9-12 hónapos csecsemők esetében.
Tej-alapú táplálék
Tehéntejet önálló italként ne kapjon a csecsemő 1 éves koráig. Anyatej hiányában anyatej-kiegészítő tápszer adása javasolt [3,4,5]. Anyatejből vagy annak hiánya esetén tápszerből minimum 500 ml-t kapjon naponta a csecsemő [3].
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
1. anyatej, kb. 500 ml (1/2 liter) naponta 2. anyatej hiányában: anyatej-kiegészítő tápszer: kb. 500 ml naponta [3], 3. Lassan (7-9 hónapos kortól) bevezethető a joghurt, tehéntúró és a sajt is az étrendbe [3]. Kezdetben csak főzelékekhez, gyümölcsökhöz keverve, majd önállóan is beiktatható. |
1. anyatej, minimum 500 ml naponta (ha van több, akkor kaphat többet is) 2. anyatej hiányában speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer: 200-400 ml naponta 3. A tejtermékekkel (joghurt, túró, sajt) naponta kínáljuk meg a csecsemőt. Kezdetben csak főzelékekhez, gyümölcsökhöz keverve, majd önállóan is beiktatható. |
Cereáliák:
Továbbra se merüljenek feledésbe a tejpépek!
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
Könnyen, gyorsan elkészíthetők és kiválóan alkalmasak reggelire, vacsorára, esetleg tízórai uzsonnára. Hosszantartó jóllakottság érzését biztosítja a babának. | Továbbra is javasolt a tejpép fogyasztása (a magas energia és fehérje tartalma miatt). Praktikusak lehetnek a tejpépek utazások, nyaralások kapcsán, mivel könnyen elvihetőek, egyszerűen elkészíthetőek. |
Tojás:
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
Főtt tojássárgája már adható. De a főtt tojás fehérjét csak 12 hónapos kor után szabad az étrendbe bevezetni [3]. | Tojássárgájával jól dúsíthatók az ételek. Hetente kapjon a csecsemő 1-2 főtt tojássárgáját. |
Gyümölcsök:
Aprómagvas és nehezen tisztítható gyümölcsöket (pl. ribizli, eper, málna) 12 hónapos koráig ne kapjon a csecsemő.
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
Gyümölcsök önállóan is adhatók, de italok és ételek készítésére is felhasználhatóak. Pl. finom turmixitalok készíthetőek gyümölcsök és anyatej vagy tápszer habosra turmixolásából. | Az eddig elfogadott gyümölcsökből készített gyümölcspürékhez keverjünk joghurtot, túrót vagy speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszert, így az elkészített étel energia- és tápanyagtartalmát megnövelhetjük. |
Zöldségek:
A felhasználható zöldségek köre egyre bővebb, lassan bevezethetőek az illóolaj tartalmú főzelékek (pl. karfiol, karalábé, kelkáposzta) [3,4]. A főzelékek íze 9-10 hónapos kortól fűszerekkel változatosabbá tehető pl. petrezselyem zöldjével, kaporral, majoránnával, póréhagymával. A vöröshagyma és a fokhagyma lehetőség szerint csak 1 éves kor körül kerüljön az ételbe [4].
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
Natúr (bolti) tejet nagyobb mennyiségben még ételkészítéshez se használjunk a kisgyermek 3 éves koráig. Ha a receptek natúr tejet igényelnének, helyettesítsük a tejet anyatejjel vagy anyatej-helyettesítő tápszerrel. Az anyatejet vagy a tápszert mindig utólag adagoljuk az ételhez, és a dúsított ételt már ne tegyük ki hőhatásnak a vitaminok megőrzése érdekében. | A csecsemő 1 éves koráig azokat a főzelékeket, amelyek bolti tejet igényelnének, anyatejjel vagy speciális gyógyászati célra szánt, magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszerrel készítsük el, ezeket mindig utólag adagoljuk az ételhez, a vitaminok épségének megőrzése érdekében. |
Húsok:
Hat hónapos kor után a főzelékekhez adjunk baromfihúst. Kezdetben a szárnyasok húsa javasolt (csirke, pulyka). A húst vízben puhára kell főzni majd ledarálni, mielőtt a főzelékhez adnánk.
Normál étrend | Behozó növekedéshez |
---|---|
A javasolt arány: 100 ml főzelékhez 5-10 g hús. | Fehérjedús étrendnél a javasolt arány: 100 ml főzelékhez 10-15 g hús. |
Az összeállított étlapon bemutatjuk, hogy lelassult fejlődés esetén hogyan illeszthető be a speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer a baba napi étrendjébe.
Időpont | 6-8 hónap | 9-12 hónap |
---|---|---|
7 óra reggeli |
anyatej vagy speciális élelmiszer* | anyatej vagy speciális élelmiszer* |
10 óra tízórai |
gyümölcs + anyatej (vagy speciális élelmiszer,* vagy tejtermék) |
tejpép |
13 óra ebéd |
főzelék + hús (vagy hal, vagy anyatej, vagy tejtermék) |
főzelék + hús (vagy hal, vagy anyatej, vagy tejtermék) |
16 óra uzsonna |
gyümölcs + anyatej (vagy speciális élelmiszer*, vagy tejtermék) |
gyümölcs + anyatej (vagy speciális élelmiszer*, vagy tejtermék) |
19 óra vacsora |
tejpép vagy főzelék | főzelék + hús (vagy hal, vagy anyatej, vagy tejtermék) |
22 óra utóvacsora |
anyatej vagy speciális élelmiszer* | anyatej vagy speciális élelmiszer* |
* speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer
Hogyan érdemes dúsítani a csecsemő étrendjében a tej-alapú ételeket, a gyümölcsöket és a főzelékféléket a magasabb tápanyagérték elérése érdekében? Tervezzük meg a baba étrendjét!
“Tej-alapú” táplálék
6-8 hónap | 9-12 hónap |
---|---|
Anyatej vagy speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer naponta 3-4 alkalommal étkezésenként: 180-200 ml anyatej 100-150 ml speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer |
Anyatej vagy speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer naponta 2-3 alkalommal étkezésenként: 200-220 ml anyatej 150-175 ml speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer |
Tejpép
6-8 hónap | 9-12 hónap |
---|---|
naponta 1-2 alkalommal étkezésenként: 80-100 g |
naponta 1-2 alkalommal étkezésenként: 100-150 g |
Gyümölcs
(mindig legyen dúsítva anyatejjel vagy speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszerrel vagy tejtermékkel, pl. joghurttal, túróval)
6-8 hónap | 9-12 hónap |
---|---|
naponta 1-2 alkalommal étkezésenként: 80-100 g |
naponta 1-2 alkalommal |
Főzelék
(mindig legyen dúsítva anyatejjel vagy speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszerrel, vagy hússal, vagy tejtermékkel, pl. joghurttal, túróval, vagy 8 hónapos kortól tojássárgájával)
6-8 hónap | 9-12 hónap |
---|---|
naponta 1-2 alkalommal étkezésenként: 100-150 g |
naponta 1-2 alkalommal étkezésenként: 150-200 g |
Bátran kérje a háziorvosa, védőnője segítségét, illetve írjon nekünk, dietetikus kollégánk segíteni fog a megfelelő étrend kialakításában.
A baba táplálás követéséhez a naponta elfogyasztott élelmiszerből kiszámoljuk, hogy mennyi energiához jut a csecsemő, és milyen mennyiségű tápanyagot fogyasztott el (fehérjéből, szénhidrátból, zsiradékból, vitaminokból, ásványi anyagokból és folyadékból).
Csak akkor tudjuk kiszámolni, hogy a csecsemő mennyi energiát és tápanyagot fogyaszt el naponta, ha táplálási naplót vezetünk 3, illetve 5 napig.
A táplálási napló vezetése során pontosan fel kell írni, hogy miből mennyit evett a csecsemő. Ha az anyuka otthon főz, akkor az étel elkészítéséhez felhasznált nyersanyagokat le kell pontosan mérni, pl. egy főzeléknél a zöldségeket, a hozzáadott olajat stb. Majd meg kell mérni, hogy a készételből mennyit fogyasztott el a kisbaba. Lehet, hogy ez megterhelőnek tűnik, de csak így lehet pontosan kiszámolni, hogy miből mennyit is evett meg a csecsemő. Mindig az elfogyasztott energiát és tápanyagokat vetjük össze a kisbaba szükségleteivel, és ebből határozzuk meg, hogy milyen módosítást kell javasolni az étrendben.
Ha kész bébiételt vagy egyéb, csecsemőknek készült kész élelmiszert adunk a babánknak, akkor célszerű a csomagoláson lévő címkét betenni a naplóba. A címke a csomagolásnak az a része, amelyik az étel energiáját és főbb tápanyagát tartalmazza 100 grammra vagy 1 adagra vonatkozóan. Ha betettük a címkét a naplóba, akkor elegendő csak azt feljegyeznünk, hogy mennyit evett meg csecsemő az adott ételből, és majd a védőnő vagy dietetikus ki fogja számolni, hogy az elfogyasztott táplálékkal mennyi energiához és tápanyaghoz jutott a kisbaba. Ha a szülő írja le a címkéről az energia és tápanyag tartalmakat, akkor az energiát, fehérjét, szénhidrátot és zsiradékot mindig írja le. Jó, ha a nátrium is leírásra kerül, mert a csecsemők táplálásánál az is meg van határozva, hogy nátriumból mennyit ehet.
PÉLDA:
Hogyan vezetheted egy 9 hónapos csecsemő 3 napos táplálkozását a babatáplási naplóban?
Étkezések | Mit fogyasztott | Mennyit | Megjegyzés |
---|---|---|---|
7 óra Reggeli |
anyatej | 150 ml | |
10 óra Tízórai |
tejpép | 1 adag | Az energiát és a tápanyagokat tartalmazó doboz mellékelve. |
13 óra Ebéd |
Paradicsomos burgonya hallal (kész bébiétel) | 150 g | A címkéről a 100 g-ra vonatkozó energia és tápanyag értékeket leírtam, mert nem tudtam levenni az üvegről a címkét: |
16:30 Uzsonna |
Meggypüré tehéntúróval | kb. 100 g | Az elkészített étel összesen 120 g lett, és ehhez felhasználtam: 30 g tisztított meggyet, 70 g tehéntúrót, 20 g cukrot |
19 óra Vacsora |
Brokkoli pulykahússal (kész bébiétel) | 150 g | Az energiát és a tápanyagokat tartalmazó címke csatolva a csomagolásról. |
21 óra Utóvacsora |
speciális gyógyászati célra szánt magas energia- és fehérjetartalmú élelmiszer | 150 ml |
A fentieken kívül még megiszik 200 ml teát. A teát úgy készítem, hogy 100 ml vízhez adok késhegynyi teafüvet és 5 g cukrot (1 teáskanál).
Receptek – 5 hónapos kortól
Hozzávalók – 4 “katonához”
1 szelet kenyér, 4 hosszúkás katonára vágva
100 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
Öntsük a speciális élelmiszert egy alacsony falú tálba, és tegyük bele a kenyérkatonákat. Áztassuk a katonák mindkét felét a speciális élelmiszerben, míg az összes folyadék fel nem szívódik.
A beáztatott katonákat tegyük 75 percre a 140 fokra előmelegített sütőbe egy beolajozott tálcán.
20 perc sütés után óvatosan forgassuk meg a katonákat.
Hozzávalók – 1 kisadaghoz
3 evőkanál almás, banános müzli
50 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
A hozzávalókat alaposan keverjük el.
A lágyabb állagért adjunk hozzá még egy kanál speciális élelmiszert.
Hozzávalók – 1 adaghoz
2 evőkanál banános gabona/finomra őrölt zabpehely
100 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
Keverjük el a hozzávalókat!
Hozzávalók – 1 kisadaghoz
5 evőkanál (kb. 50 g) csecsemőknek javasolt gabonapehely
100 ml víz
100 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
Forraljuk fel a vizet, majd hűtsük le kb. 40 fokosra.
Adjuk a vízhez a gabonapépet és a speciális élelmiszert, majd alaposan keverjük el.
Hagyjuk állni néhány percig.
Javasolt állagok:
4 hónapos kortól: kezdetben hígabb állagú vagy krémszerű pürék adása javasolt
8 hónapos kortól: villával áttört, kissé darabosabb ételek; a rágásra szoktatást javasolt 8-10 hónapos kor között megkezdeni
10 hónapos kortól: darabosabb pürék, puha falatos ételek , párolt, főtt zöldség vagy gyümölcsdarabok, kaphat kanalat a gyermek a kezébe
1 éves kortól: önálló evés gyakorlása, falatos ételek, rakott ételek adása megengedett
Receptek – 8, 10 és 12 hónapos kor után
- Főtt hal sajtos szószban
- Marhahusi karfiollal és rizzsel
- Húsos pite baba módra
- Tojásrántotta a mikróból
8 hónapos kortól
Hozzávalók – 1-2 adaghoz
90 g friss vagy fagyasztott fehér húsú hal
100 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
1 teáskanál kukoricaliszt
3 teáskanál reszelt cheddar sajt
Elkészítés:
Helyezzük a (felengedett) halat 20 ml vízzel egy alacsony falú tálba, fedjük le, majd mikrózzuk kb. 2 percig a legmagasabb fokozaton! Tegyük félre!
Keverjük el a kukoricalisztet a 20 ml speciális élelmiszerrel, míg sima, homogén állagot nem kapunk, majd adjuk hozzá a maradék speciális élelmiszert is.
Az így kapott keveréket mikrózzuk a legmagasabb fokozaton 1 percig, majd keverjük meg. Folytassuk a melegítést alacsonyabb fokozaton egy újabb percen át.
Forgassuk bele a reszelt cheddar sajtot, és amennyiben hígabb állagot szeretnénk, adjunk hozzá egy keveset a hal levéből.
Öntsük a szószt a halra, és melegítsük át az egészet mikróban közepes/alacsony fokozaton 30 másodpercig.
Tálaljuk krumplipürével, főtt rizzsel vagy zöldségekkel.
8 hónapos kortól
Hozzávalók – 3 kisadaghoz
60 g apróra vágott nyers marhahús
30 g (3 db virág) apróra vágott karfiolvirág szár nélkül
15 g hosszú szemű rizs
2 evőkanál olaj
100 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
víz
Elkészítés:
A marhahúst főzzük meg lassú tűzön 60 ml vízben, 10 percig.
150 ml forrásban lévő vízhez adjuk hozzá a rizst, majd 5 perc elteltével a karfiolt, és főzzük együtt a rizzsel kb. 10 percig. Adjuk a karfiolos rizshez a főtt marhahúst 3-4 percel azelőtt, hogy a rizs teljesen meg nem fő.
Végül adjuk a marhahúsos keverékhez az olajat, a speciális élelmiszert, valamint egy kis vizet.
A lágyabb állagért adjunk hozzá még egy kanál speciális élelmiszert!
10 hónapos kortól
Hozzávalók – 2 adaghoz
90 g darált csirkehús
120 g hámozott burgonya, 2 cm-es kockákra vágva
egy kis méretű vöröshagyma fele, aprítva
fél répa, lereszelve
1 teáskanál paradicsompüré
egy csipet fűszerkeverék
1 teáskanál vaj
2 teáskanál olaj
50 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
Főzzük meg a burgonyát (kb. 10 percig). Adjuk hozzá a vajat és a speciális élelmiszert, majd krumplinyomóval pépesítsük, míg krémes állagot nem kapunk.
Ezalatt főzzük meg meg a darált csirkét, a vöröshagymát és a répát 60 ml vízben 10 percig.
A csirkéhez adjuk hozzá a paradicsompürét, az olajat, valamint fűszerezzük.
Az így kapott keveréket tegyük 2 sütésálló edénykébe, és fedjük be a krumplipürével.
Süssük 180 fokon 20 percig.
1 éves kor felett
Hozzávalók – 1-2 adaghoz
1 db közepes/nagy tojás
10 g kis darabokra vágott vaj
50 ml speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer
Elkészítés:
Verjük fel a speciális élelmiszerrel elkevert tojást egy tálban, majd adjuk hozzá a vajat.
Fedjük le, majd magas fokozaton mikrózzuk 1 percig.
Az egyenletesebb állag érdekében törjük/nyomkodjuk össze a tojást.
További 20 másodpercig mikrózzuk, majd újra törjük/nyomkodjuk össze a rántottát.
Hozzátáplálási tanácsok az Egészségügyi szakmai irányelv – Az egészséges csecsemő (0-12 hónapos) táplálásának legfrissebb ajánlása alapján készült.
Egészségügyi Közlöny LXIX. Évfolyam 18.szám.
- A hozzátáplálást legkorábban a betöltött 4. hónaptól (5. hónap kezdetétől) javasolt elkezdeni.
- A hozzátáplálás megkezdésének valós idejét és az előrehaladást az ételek, állagok, ízek változatosságában, mennyiségben a csecsemő fejlettsége, készségei és szükségletei határozzák meg.
- A hozzátáplálás időszakában fokozatosan váltódnak ki az étkezések, valamint két új íz bevezetése között teljen el legalább 3 nap.
- Az allergén ételek, apró magvas gyümölcsök bevezetésének idejét, sorrendjét gyermekorvos határozza meg!