1. LDL (low density lipoprotein), alacsony sűrűségű lipoprotein, amit ártó lipoproteinnek is neveznek. Ezeknél túlnyomórészt koleszterin kapcsolódik a fehérjékhez.
2. HDL (high density lipoprotein), nagy sűrűségű lipoprotein, ún. védő lipoprotein, mely megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfal belső felületén, valamint képes a már lerakodott koleszterint felvenni és kiüríteni a szervezetből. Ezt a védőhatást csökkenti a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód.
3. VLDL (very low density lipoprotein), nagyon kis sűrűségű lipoprotein, ami nagy mennyiségben tartalmaz trigliceridet. A trigliceridek, „klasszikus” zsírok, melyek mennyisége megemelkedik, ha túl sok szénhidrátot vagy alkoholt fogyasztunk.

A szervezet szabályozza a lipoproteinek mennyiségét. Gond akkor van, ha túlzott mennyiségben fogyasztunk zsiradékot vagy a szabályozó mechanizmus valamilyen okból kifolyólag sérül.

A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás, illetve lassítható az érelmeszesedés folyamata. Életmódváltással sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.

• örökletes tulajdonságok
• kor (idő előrehaladtával magasabb)
• nem (férfiaknál magasabb)
• egészségi állapot (máj-, pajzsmirigy- vese vagy cukorbetegség növeli a vérben a koleszterintartalmat)
• táplálkozás (sok állati zsiradék bevitele növeli a koleszterin tartalmat)
• mozgásszegény életmód

Normál értékek

Koleszterin

• 29 év alatt 5,2 mmol / l alatt
• 30-39 év 5,7 mmol / l alatt
• 40 év felett 6,2 mmol / l alatt

• LDL: 4 mmol / l alatt
• HDL: 1 mmol / l felett
• Trigliceridek: 2 mmol / l alatt

• koleszterinszegény (napi max. 300 mg koleszterin fogyasztható)
• zsírszegénység (0,5 g / testsúly kg), ezen belül a telítetlen zsírsavak aránya legyen a nagyobb
• szénhidrátszegény (trigliceridszint emelkedettségnél)
• diétás rostokban gazdag
• alkoholfogyasztás csökkentése

1. A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő látható és ún. rejtett zsírok formájában – húsokban (elsősorban sertés), húskészítményekben, tejben, tejtermékekben. Az állati eredetű zsiradékok hátránya a növényi eredetűekkel szemben, hogy összmennyiségben sok zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek nagy része telített zsírsav, s ezek emelik az LDL koleszterinszintet.
2. A telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése. Általában növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő, melyek koleszterint nem tartalmaznak, és ezáltal csökkentik az LDL koleszterin értékeket. A tengeri halakban – makréla, lazac – és a busában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a koleszterin anyagcserére, hanem a véralvadásra is kedvezően hatnak.
3. A koleszterin bevitel csökkentése. Jelentős koleszterinforrás a szalonna, tepertő, disznósajt, szív, nyelv, vese, velő, szalámi-és kolbászfélék, kaviár, pacal.
4. Az élelmi rostok fogyasztásának növelése.

Az élelmi rostoknak számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk

• étvágycsökkentő hatásúak a teltségérzés kiváltása révén
• a bélben megköti az epesavakat, megakadályozza felszívódásukat és ezzel csökkentik a májban a koleszterin szintézist
• székletrendező hatásúak
• csökkentik a velük egyidejűleg fogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, illetve azt egyenletesebbé teszik
• tisztítja a bélbolyhokat

Az ajánlott napi rostbevitel naponta 30-40g.
A vízoldékony rostok – kifejezetten csökkentik a szérum- és LDL koleszterinszintet, a HDL-szintet nem befolyásolják.

Pektin: zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben találhatók (sárgarépa, zeller, káposztafélék, alma, banán, citrusfélék, bogyók, stb.).
Béta-glükán: zabkorpában.
Guár gumi: indiai zabfélében található.
 

A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői

• dohányzás
• mozgáshiány
• állandó stressz
• túlsúly
• jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása
• sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani)

Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni. A magas koleszterinszint hatékonyan csökkenthető az életmód átalakításával, a bevitt koleszterin csökkentésével, gyógyszerrel, esetleg ezek kombinációjával.

Magas vérzsírszint esetén kerüljük el a hizlalt libát, kacsát, szárnyasbőrt, zsíros sertés-marha- birkahúsokat, a kolbászt, hurkát, szalámit, felvágottakat, belsőségeket (szív, vese, máj, velő), valamint a húskenyeret, kenőmájast. Helyette sovány vörös húsok, szárnyasok bőre nélkül, halak szerepeljenek étrendünkben.

Tej-tejtermékek közül a soványakat – 1,5%-os tej, aludttej fölözve, joghurt, kefir, sovány túró, sovány sajtok (Túra, Köményes, Tenkes, Óvári). A tejföl helyettesíthető kefirrel vagy joghurttal.
Zöldségfélék, gyümölcsök bátran fogyaszthatóak.
A sütéshez, főzéshez olajat vagy margarint válasszunk a zsír helyett.
A kenyerek, pékáruk, lisztek közül a rostdús, teljes kiőrlésűt keressük!

A speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.

Az Ön diétáját segítő speciális élelmiszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223
munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható

e-mail: tanacsadas@nutricia.hu