Elsősorban emésztőrendszeri tünetek jelentkeznek

• puffadás
• teltségérzet
• nyomásérzékenység
• tompa fájdalom
• gyakori a székrekedés is

A görcsös állapotot kiválthatják

• zsíros ételek
• tojás
• friss kenyér
• kelt tészták fogyasztása
• Különböző illóolajok (hagymafélék, káposztafélék, fűszerek)

Az étrend célja

• a megfelelő tápláltsági állapot helyreállítása
• a tünetek és a fájdalom csökkentése
• az epekőképződés megelőzése

Az étrend lényege a görcsös szakaszban

• Az étrend általános jellemzői:
  A diéta zsírszegény, durva rost mentes, fűszerszegény. Normál fehérjetartalmú, és amennyiben a beteg elhízott, energiaszegény. A görcsös szakaszban ajánlott koplaltatni a beteget, azonban a folyadékot és ásványi anyagot pótolni kell!
• Zsírszegény:
  A zsiradék az egyik kiváltója lehet a gyulladásnak, ezért a diéta szigorúan zsírszegény. A beteg étrendjének maximálisan 0,4-0,8 g zsiradékot szabad tartalmaznia testsúlykilogrammonként. A túlzott zsírszegénység is ártalmas lehet, mert epepangás következhet be. A zsiradék minősége fontos, nagyobb arányban a növényi eredetű zsiradék javasolt. Mindenképpen fontos a zsírszegény konyhatechnológia használata (teflonedény, sütőzacskó, római tál stb.)
• Szénhidráttartalom:
  Az étrend szénhidráttartalma mindig a tápláltsági állapottól függ. Általában a betegek elhízottak ilyenkor az egyszerű cukrokat ki kell hagyni az étrendből, helyette mesterséges édesítőszerek használhatók. A görcsök megszűntével jobbára szénhidráttartalmú ételekkel bővíthető az étrend: nyáklevesek, főtt rizs, vízben főtt dara, vizes burgonyapüré, burgonyahab, burgonyával sűrített főzelékek (sárgarépa, tök).
• Fehérjetartalom:
  Az étrend testsúlykilogrammonként 1 g fehérjénél ne tartalmazzon többet. Az étrendbe csak a görcsök megszűnte után építhetők be, ha a betegnek nem okoznak panaszt. Csak sovány húsok (bőr nélküli csirke, pulyka, hal) és húskészítmények (gép- valamint baromfisonkák, aszpikos felvágottak) használhatók fel. Zsírszegény (1,5 %, 0%) tej, valamint a tejtermékek közül a zsírszegény túró, kefir, zsírszegény joghurtok és a félzsíros sajtok (Tenkes, Óvári, Köményes) adhatók.
• Rendszeres étkezés!
  Fontos alapelv a rendszeresség, a betegtől függően 4-6 étkezés javasolt, kis mennyiségekben.
• Messzemenőkig figyelembe kell venni a beteg egyéni tűrőképességét a nyersanyag-válogatásban, a konyhatechnológiában és az ételek kiválasztásában is.

Az étrend lényege a nyugalmi szakaszban

• Energiatartalom:
  Az étrend energiatartalma mindig a tápláltsági állapothoz igazodik.
• Zsírszegény étrend:
  Az étrend alapja a zsírszegénység. Ezt elősegíthetjük gondos nyersanyag-válogatással, a magas zsírtartalmú alapanyagok és élelmiszerek (szalonna, tepertő, oldalas, kacsa, libahús, hurka, kolbász, szalámik, disznósajt, füstölt áruk) elkerülésével. Nem ajánlottak a zsíros tejtermékek a vaj, a tejszín, a zsíros tejföl, a zsíros sajtok (Camembert, Márvány, Trappista).
  Ajánlott elkészítési módok: főzés, gőzben főzés, párolás, diétás valamint száraz rántás, saját anyaggal vagy burgonyával sűrítés, alufólia, sütőzacskó, teflon, mikrohullámú sütő használata. Kerülni kell a bő zsírban sütést, a zsiradékok hevítését (pl: rántás készítése), a legírozást, a montírozást és a manírozást.
• Tej- és húskészítmények:
  A beteg egyéni tűrőképességétől függően kaphat zsírszegény tejet és tejtermékeket, sovány túrót, kefirt, joghurtot, sovány sajtokat (Tolnai, Köményes, Túra), sovány húsokat (csirkemell, pulykamell, tonhal, sertéskaraj, nyúl, borjú, galamb) valamint zsírszegény, kímélő fűszerezésű húskészítményeket (sonkát, párizsi, krinolint). A tojásfehérje nem szokott panaszt okozni.
• Szénhidráttartalom:
  Az étrend szénhidráttartalma igazodik az energiatartalomhoz. Elsősorban összetett szénhidrátokat adunk, az étrend pektinben gazdag legyen. Kenyérfélékből a másnaposat használja fel. Száraztésztákból a tojásmentes, durumtészta javasolható.
• Nem javasolható ételek, általában panaszt okoznak:
  Friss kenyér és péksütemények, kelt, hajtogatott, vajas krémmel töltött piskóták, tejszínes készítmények, fagylaltok, csokoládék, parfék, kakaó. Nem ajánlottak az olajos magvak, a száraz hüvelyesek, az apró magvas gyümölcsök (pl: eper, málna, kivi, szőlő), a durva rostot tartalmazók (pl: szilva), de a többi gyümölcsöt is ajánlott meghámozni. Zöldségek közül a hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika, a káposztafélék, a zeller.
• Mérsékelten használható fűszerek:
  szegfűszeg, majoránna, fahéj, vanília, citromhéj, narancshéj.
• Nem használható fűszerek:
  csípős paprika, torma, mustár, chili, bors.
• Egyéni tolerancia függvényében alkalmazható ételek:
  tej, tejeskávé, tojás, vaj, margarin, fejes saláta, kelvirág, paradicsom, zöldpaprika, paraj, hagyma, aromás fűszerek: zöldpetrezselyem, kapor, ánizs, kömény. Fontos az étkezési napló vezetése, mivel így könnyebben kiszűrhetők a panaszt okozó ételek.

A speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.

Az Ön diétáját segítő speciális élelmiszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223
munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható

e-mail: tanacsadas@nutricia.hu