Cukorbetegek étrendje

Amennyiben Önnél orvosa cukorbetegséget állapított meg, ezentúl fokozottan ügyelnie kell az orvos illetve a dietetikus által előírt diéta betartására. A diabetes mellitus egyre gyakoribb betegség, hazánkban évről évre szélesebb a cukorbetegek tábora. A diabetes olyan anyagcsere-betegség, melynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, amelyben kiemelt fontosságú a megfelelő diéta kialakítása.

Leggyakoribb kérdések a cukorbetegség étrendjéről

Mikre kell odafigyelni az étrend összeállításánál?

A kezelés három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességgel végzett fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, illetve inzulinterápia. Az étrendi előírás célja az optimális anyagcsereállapot elérése és fenntartása. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a beteg 1–es vagy 2-es típusú cukorbeteg, valamint a tápláltsági állapotát, nemét, életkorát és fizikai aktivitását.

Az 1 –es típusú cukorbetegek kezelésénél elsődleges az inzulin pótlása és az ehhez adaptált diéta. A 2 –es típusú cukorbetegség esetén a vércukorérték függvényében a kezelés csak diéta, illetve diéta és gyógyszer, illetve inzulinterápia.

Az inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében igazodni kell az inzulinkészítmény hatásának kezdetéhez és időtartamához, pontosan meghatározva az étkezések szénhidráttartalmát, időpontját és gyakoriságát, hogy elkerülhetők legyenek a szélsőséges vércukor-ingadozások. Az előzőekből is kitűnik, hogy minden esetben az előírt étrend kötelezően betartandó tényező a kezelés sikerének érdekében. Segítséget jelent Ön és orvosa számára, ha diétás naplót vezet, amelyben feljegyzi, hogy mikor mit evett, milyen fizikai aktivitást végzett, tapasztalt- e valamilyen szokatlan tünetet és az orvos által kért vércukorértékeket.

A cukorbetegséget a hasnyálmirigy inzulin nevű hormonjának csökkent termelődése vagy hiánya, illetve az inzulinhatás elmaradása okozza. A kórfolyamat következményesen érinti a fehérje- és zsíranyagcserét is. Csak megfelelően megtervezett és pontosan betartott, testreszabott diétás kezelés révén érhető el, hogy a cukorbeteg egészsége és munkaképessége, életkilátásai megközelíthessék a nem diabetes-es egyénét. A rosszul diétázó cukorbeteg viszont előbb-utóbb súlyos szövődmények fellépésére számíthat (szem-, vese-, idegrendszeri-, érrendszeri).

Mi az ajánlott étrend célja és összetétele?

Az étrend célja

  • a beteg egyéni tápanyagszükségletének kielégítése
  • megfelelő ételválasztással és fizikai aktivitással javítani az egészségi állapotot elérni és fenntartani a laboratóriumi célértékeket (éhomi vércukorszint < 6 mmol/l, HbA1c < 6,5 mmol/l, OGTT 2 órás érték < 7,8 mmol/l)
  • a nagy vércukor ingadozások elkerülése
  • megelőzni a krónikus szövődményeket

Az étrend összetétele
A tápanyagarányok tekintetében az egészséges táplálkozás alapelveit követik:

  • optimális tápláltsági állapotú beteg esetén az energiabevitel 25-30 kcal/nap
  • 50-55 en% komplex, nagy rosttartalmú (>30 g élelmi rost/nap) szénhidrát
  • 15 – 20 en% fehérje
  • 30 en% zsír

Túlsúly esetén az optimális tápanyagarányokat betartva csökkentjük a napi energiabevitelt 500-1000 kcal-val, de nem mehetünk 1200 kcal alá. A szénhidrát összmennyiségét napi 130 g alá csökkenteni nem javasolt, mivel az agy és a központi idegrendszer energiaforrása a glükóz.

Hogyan oszlanak meg az élelmiszercsoportok az étrendben?

Szénhidrátok
A szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek a szervezetben szőlőcukorrá alakulva emelik a vércukorszintet.
Az egyszerű cukrok (szőlőcukor, répacukor, malátacukor) fogyasztása nem megengedett, mivel ezek nagyon gyorsan emelik a vércukorszintet.
Az összetett szénhidrátok lassabban szívódnak fel, így kevésbé emelik meg az étkezés utáni vércukorszintet.

  • Különösen javallottak a teljes kiőrlésű (héjastul őrölt) gabonából készült sütőipari termékek a finomlisztből készültekkel szemben, mivel ezek glikémiás indexe kedvezőbb a rosttartalmuknál fogva.
  • A diabetesesek számára ehhez hasonlóan kedvező tulajdonságokat egyesítenek mindenekelőtt a zöldségek és a gyümölcsök is.

    A zöldségféléket akár nyersen, akár főzelékként vagy pároltan, főételként, levesben, salátaként vagy köretben egyaránt fogyaszthatják. Átlagosan legalább napi 20-30 dkg-ot feltétlenül javallott elfogyasztani. Nem tartozik ide a burgonya, amelyet köretként célszerű zöldségekkel helyettesíteni, a rizs és tészta sem. Ezeknek a fogyasztása legfeljebb heti 1x ajánlott fél adagban.

    A naponkénti gyümölcsfogyasztás – banán és szőlő kivételével – a zöldségeknél írt mennyiségben ajánlott, de az így elfogyasztott szénhidrátmennyiséget a napi adagok számításánál figyelembe kell venni. Az élelmi rost akár napi 40- 50 g/nap is lehet, mivel hatásuk révén csökkenhet a vércukorszint illetve a napi inzulinigény.

Zsiradékok
A cukorbetegek fokozottan hajlamosak az érelmeszesedésre. A szövődmények kialakulásának csökkentése céljából a növényi eredetű zsiradékok fogyasztását helyezzük előtérbe.

  • Főzéskor ajánlottak a zsírszegény nyersanyagok: sovány húsok, halak, sovány felvágottak, csökkentett zsírtartalmú tejtermékek.
  • A bő zsiradékban való sütés helyett (rántott hús, fasírt) javasolt a főzés, a párolás, az alufólia, a sütőzacskó, a római cseréptál használata.
  • A konyhai előkészítés során is csökkenthetjük a táplálék zsírtartalmát, pl. a tej fölének eltávolításával, a húsok zsírtalanítása vagy a bőr lehúzása révén.

Fehérjék
Az állati és növényi fehérjék fele-fele arányban ajánlottak az étrendben. Az állati eredetű fehérjét tartalmazó élelmiszerek általában rejtett zsírokat is tartalmaznak, ezért mindig a zsírszegények fogyasztását preferáljuk (pl. gépsonka, baromfi, hal, kefir, joghurt, sovány sajtok, csökkentett zsírtartalmú tej, félzsíros túró).

Növényi rostok
A magas élelmi rost tartalmú élelmiszerek fogyasztásával mérsékeljük a vércukor ingadozásának lehetőségét. A rostok lassítják és csökkentik a zsírok felszívódását is, megkötik a vérben a koleszterint, így csökkentik annak szintjét. Megkötik a bélben a mérgező, rákkeltő anyagokat, védenek a vastagbélrák ellen is.
Rosttartalom szempontjából optimális, ha az ételsorok tartalmazzák a megfelelő mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű péksüteményt.

Mit szabad fogyasztani és mit nem?

Élvezeti szerek

  • Tea, kávé fogyasztása napi 2-3 alkalommal mesterséges édesítővel megengedhető.
  • Alkohol: jelentős energiaértékkel rendelkezik és befolyásolja a szénhidrátanyagcserét, ezért szigorúan korlátozva fogyasztható, alkalmanként 1-2 dl száraz bor.
  • Dohányzás: az érrendszeri szövődmények elkerülése érdekében nem megengedett

Folyadékfogyasztás
Mindenképpen a napi 1,5-2 liter folyadékot vigyen be. Ez lehet víz, ásványvíz, cukor nélkül készült tea, limonádé.

Mennyit egyen a cukorbeteg?
A diéta célja a szervezet energia-, és tápanyag igényeinek a biztosítása a kívánatos testsúly elérése érdekében. Általános elv, hogy cukrot, cukorral készült készítményeket ne fogyasszon a cukorbeteg.
A szénhidrát mennyisége mellett annak típusa is befolyásolja a vércukorszintet, amit az ételek glikémiás indexe határoz meg. Ez alatt az egyes szénhidráttartalmú élelmiszerek és ételek szőlőcukorhoz viszonyított vércukoremelő képességét értjük. Ez az érték nagyban függ a nyersanyag elkészítésének módjától is. Értéke gyakran fordított arányban áll az ételek energiatartalmával. Az egyes étkezéseknek személyre szabottan meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia.

Az étkezések gyakorisága
Általában gyakori, ötszöri-hatszori étkezés javasolt a választott antidiabetikus kezeléstől függően, hogy a napi vércukor ingadozást elkerüljük, de bizonyos készítmények esetén a napi háromszori étkezés is elég lehet. Ezt minden esetben az orvos határozza meg.

A szénhidráttartalmú táplálékokat a szénhidráttartalom és a vércukoremelő hatás függvényében 3 csoportra oszthatjuk:

  • Szabadon fogyasztható élelmiszerek:
    szokásos mennyiségben azok a zöldség-, és főzelékfélék, amelyeknek 10 dkg-ja kevesebb, mint 5 g szénhidrátot tartalmaznak: zöldpaprika, paradicsom, uborka, retek, fejes saláta, brokkoli, cukkini, kelkáposzta, karfiol, kínai kel, padlizsán, sóska, paraj, spárga, zöldbab. Energiamentes üdítők, sovány húsok, felvágottak, sovány sajtok, kis mennyiségben használt margarin, étolaj, tojás (heti 2-3 db)
  • Korlátozott mennyiségben fogyaszthatók:
    a szénhidráttartalom figyelembe vételével, mért mennyiségben: rizs, liszt, rozsliszt, kenyérfélék, zsemle, kifli, diabetikus kekszek, száraztészták, gyümölcsök: alma, körte, narancs, meggy, eper, málna, kiwi, ribizli, egres, őszibarack, nektarin, grapefruit, narancs, szeder, egres, ananász és zöldségfélék: sárgarépa, zöldborsó, kukorica, sütőtök, burgonya, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szója, valamint alacsony zsírtartalmú tej-, és tejtermékek.
  • Kerülendő élelmiszerek:
    cukorral, mézzel készült ételek és italok, dzsemek, cukorkák, csokoládék, sütemények. Cukrozott italok, alkoholok, aszalt gyümölcsök. Kerülendők a magas zsírtartalmú élelmiszerek is: zsírdús tej és tejtermékek, zsíros húsrészek, felvágottak.

Édes íz pótlására alkalmas lehetőségek

  • energiamentes édesítőszerek
  • energiát szolgáltató édesítő szerek és a velük készült édesipari termékek, melyeknek szénhidráttartalma beszámítandó a napi szénhidrátmennyiségbe

Javasolt ételkészítési eljárások
főzés, párolás, teflonban, alufóliában, cserépedényben, grillen és mikrohullámú sütőben való sütés. Sűrítési módok közül ajánlott a száraz rántás (liszt+víz), kefíres, joghurtos illetve zsírszegény tejjel vagy tejföllel habarás, hintés, saját anyagával (pl.: burgonyával) való sűrítés.

Fizikai aktivitás
A diéta mellett a cukorbetegség fontos kiegészítő kezelési módja a rendszeres fizikai tevékenység, ami csökkentheti a vércukorszintet. Erre a legjobb a napi séta, kb. egy órányi. Ilyenkor a napi szénhidrát mennyiséget emelni kell.

Speciális élelmiszerek szerepe a cukorbetegek étrendjében

A speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.

Az Ön diétáját segítő speciális élelmiszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223

munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható

e-mail: tanacsadas@nutricia.hu

Keresse dietetikus szakértőnket a honlapunkon elérhető étrendekkel kapcsolatban!

06 80 223 223

Munkanapokon 9-16 óra között,
ingyenesen hívható.

Kapcsolatfelvételi űrlap >
E-mail:
tanacsadas@nutricia.hu

Táblázatok a diéta segítéséhez

Energia kJ/kcal 4200/1000 5900/1400 6700/1600 7600/1800 9200/2200
Szénhidrát tartalom g 110 160 180 200 250
Reggeli szénhidráttartalma g 20 30 32,5 35 45
Tízórai szénhidráttartalma g 15 20 22,5 25 35
Ebéd szénhidráttartalma g 30 45 47,5 50 60
Uzsonna szénhidráttartalma g 15 20 22,5 25 35
Vacsora szénhidráttartalma g 20 30 35 40 50
Utóvacsora szénhidráttartalma g 10 15 20 25 25
90-100% malátacukor, méz, cukrozott üdítők, burgonyapüré, főtt burgonya, pelyhesítéssel szétroncsolt sejtfalú, magas szénhidrát-tartalmú növényi termék, datolya
70-90% fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, abonett, puffasztott búza, kétszersült, müzli, pudingpor, hagyományos főtt tészták, szőlő, sós sütemények, tejberizs
50-70% zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, 100-os gyümölcslé, banán, étcsokoládé
30-50% tej, joghurt, kefir, hazai gyümölcsök, durum lisztből készült tészták, tejszínes fagylaltok, narancs, vadrizs
30% alatt fruktóz, szorbit, diabetikus méz, lencse, bab, dió, korpás müzli, grapefruit, szójatej
15% alatt spárga, brokkoli, mogyoró, karfiol, zeller, uborka, padlizsán, zöldbab, paprika, spenót, cukkini, paradicsom, retek, saláták, cékla