Veseelégtelenségben szenvedők étrendje

A vese fő feladata a test víz- és ásványi anyag tartalmának szabályozása, valamint a szükségtelenné váló anyagcsere-bomlástermékek kiszűrése és eltávolítása a vérből. Emellett még olyan hormonokat termel melyek hatással vannak a vérképzésre, a csontanyagcserére és a vérnyomás szabályozására. Ha a vese elégtelenül kezd működni, ennek eleinte csak laboratóriumi tünetei vannak, vagyis ilyenkor a beteg még panaszmentes. Később azonban – ha a veseműködés tovább romlik -, megjelennek az első tünetek: a magas vérnyomás (hypertónia), fehérjevizelés (proteinuria), vérvizelés (haematuria), gyakori az ödéma, deréktáji fájdalom, láz. Kezdetben a vese több vizelet ürítésével igyekszik a szervezetet a nemkívánatos anyagoktól megóvni, ám ha végül már nem képes a méreganyagokat kiválasztani, kevesebb vizelet ürül, s a szervezetben megnő az ártalmas anyagok és bizonyos ásványi anyagok mennyisége. Ha a vese már nem képes feladatát ellátni, az egész szervezet működése zavart szenved.

Leggyakoribb kérdések a veseelégtelenségben szenvedők étrendjéről

Mik a veseelégtelenség tünetei?
  • fáradékonyság, gyengeség
  • étvágytalanság
  • hányinger
  • fogyás
  • feledékenység
  • légszomj
  • bőrviszketés stb.
Mi az ajánlott étrend célja?
  • A betegség romlásának megakadályozása, a vér salakanyag- és ásványi anyag szintjének.
  • A tápláltsági állapot romlás megakadályozása.
  • A betegség progressziójának lassítása. A megfelelő diétával kiegészített gyógyszeres kezelés lassítja, megállíthatja a veseműködés romlását. Az ajánlott diétát az orvos írja elő, míg az étrendet a dietetikus állítja össze.
  • A diéta egyénre szabott.
    Összetétele függ a betegség súlyosságától (a vese állapotától), a szedett gyógyszerektől, valamint az esetleg fennálló más betegségektől.

A diéta legfontosabb tényezői az energiabevitel, a fehérjebevitel, a nátrium-, kálium- és foszforbevitel meghatározása.

A napi energiaszükséglet 35 – 40 kcal/ ideális testsúlykilogramm. Az étrend alapját a szénhidrátok alkotják, ennek kiegészítésére kiválóan alkalmazható speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszer.

A fehérjeszükséglet a betegség súlyosságától függően napi 0,4 – 0,6 g/ testsúlykilogramm. Az előírt fehérjemennyiség 2/3 részét teljes értékű fehérjével biztosítsuk. Minden főétkezés tartalmazzon olyan fehérjét, melyet csak zöldfűszerekkel ízesítünk, sóval nem.
Fehérjeszegénységtől függően, csak csökkentett mennyiségben fogyasztható a csirke-, a pulykahús, a túró, a tej és a tojás. A szigorú fehérjeszegény diéta mellett olyan gyógyszerrel biztosítjuk az esszenciális aminosav bevitelt, amely elősegíti, hogy a nem esszenciális aminosavból esszenciális keletkezzék. Növényi, nem teljes értékű fehérjéket tartalmaznak a gabonafélék, lisztek, rizs, kenyérfélék, péksütemények, szárazhüvelyesek, olajos magvak, zöldségek és gyümölcsök.

Nátrium szegénységre kell törekedni! Az étrend nátrium tartalmának csökkentése céljából ne sózzuk az ételeket és ügyeljünk a vásárolt élelmiszerek, ásványvizek nátrium tartalmára. A vese állapotától függően a sózatlan étel fogyasztása előtt, 3-5 g konyhasót használhatunk kézi sózásra. Nátrium szegény étrendbe mellőzzük a készételek, konzervek, étel- és levesporok, felvágottak és sajtok alkalmazását.

A napi ajánlott kálium mennyiség 1500 – 2000 mg. Mérsékelni kell a káliumban gazdag élelmiszerek, gyümölcsök fogyasztását (banán, aszalt gyümölcsök, paraj, sóska, brokkoli, hüvelyesek, olajos magvak, paradicsompüre, ketchup, kakaópor, csokoládé). Főzéskor az első főzővizet ki kell önteni, a húsokat célszerű előfőzni és a hosszú főzést igénylő ételekről (húsleves, kocsonya) le kell mondani.

Foszforszegénységre kell törekedni! A napi ajánlott foszformennyiség 500-700 mg. Mérsékelni, illetve kerülni kell a foszforban gazdag élelmiszerek fogyasztását. Ezért is szükséges a húsok, a tej és tejtermékek, valamint a tojás mennyiségi korlátozása. Foszfortartalmuk miatt nem ajánlott fogyasztani a belsőségeket, halakat, egyes sajtféléket, olajos magvakat, szárazhüvelyeseket, aszalt gyümölcsöket, kakaóport, csokoládét.

Folyadékfogyasztás: A megfelelő méregtelenítéshez a vesének nagy mennyiségű folyadékra van szüksége. A napi folyadékigényt a minden nap azonos ruházatban mért testtömeg és az ürített vizeletmennyiség alapján határozza meg az orvos.

Törekedni kell az étrend kalciumtartalmának növelésére (1200-1500 mg/nap), amely gyakran csak gyógyszeres kiegészítéssel elérhető, a diétakorlátozások miatt. Fontos, hogy a laboratóriumi értékek, a testsúly és változásai, a táplálékfelvételi szokások és változásai, az emésztőrendszeri tünetek, az erőnlét változásai folyamatosan monitorozva legyenek.

A kezelés szempontjából elengedhetetlen a beteg részéről is a teljes együttműködés. Diétás napló vezetésével, a testsúlyváltozás követésével, vérnyomásának otthoni ellenőrzésével segíti a kezelés hatékonyságát. Az étrend megfelelő összeállítása céljából és a mennyiségi korlátozások miatt feltétlen kérjen segítséget táplálkozási szakembertől.

Speciális élelmiszerek szerepe a veseelégtelenségben szenvedők étrendjében

A speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.

Az Ön diétáját segítő speciális élelmiszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223

munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható

e-mail: tanacsadas@nutricia.hu

Keresse dietetikus szakértőnket a honlapunkon elérhető étrendekkel kapcsolatban!

06 80 223 223

Munkanapokon 9-16 óra között,
ingyenesen hívható.

Kapcsolatfelvételi űrlap >
E-mail:
tanacsadas@nutricia.hu

Mintaétrend

Reggeli:

  • 2 dl tea
  • fehérjeszegény kenyér
  • margarin
  • 30 g olasz felvágott

Tízórai:

  • limonádé

Ebéd:

  • karalábéleves
  • paprikás burgonya virslivel (60 g)

Uzsonna:

  • félbarna kenyér
  • margarin
  • lekvár

Vacsora:

  • zöldbabos tészta (fehérjeszegény száraztésztából) (1)
  • tea speciális – gyógyászati célra szánt – élelmiszerrel

Reggeli:

  • alacsony fehérjetartalmú tejital
  • fehér kenyér
  • 20 g trappista sajt
  • margarin

Tízórai:

  • tejszínes eper

Ebéd:

  • alföldi gulyásleves
  • sárgarépás rizsfelfújt
  • gyümölcslé

Uzsonna:

  • almalé

Vacsora:

  • töklecsó (2)
  • fehérjeszegény kenyér

Reggeli:

  • 1,5 dl tejes kávé (1,5 %-os tejjel)
  • fehérjeszegény kenyér
  • margarin
  • jégsaláta

Tízórai:

  • alma

Ebéd:

  • szilvaleves
  • brassói aprópecsenye (60 g sertéstarjából)
  • uborkasaláta

Uzsonna:

  • nápolyi

Vacsora:

  • mexikói saláta
  • fehérjeszegény kenyér
  • margarin


Receptek

Zöldbabos tészta


Hozzávalók

  • 100 g fehérjeszegény száraztészta
  • 100 zöldbab
  • 30 g olaj
  • 0,5 dl tejföl
  • 50 g reszelt sajt
  • fokhagyma, petrezselyemzöld

Elkészítés módja

A száraztésztát kifőzzük. A babot az olajon átfuttatjuk, majd a fűszereket hozzáadva, kevés vízben megpároljuk. Ha elkészültek alaposan összekeverjük, majd a tejföllel leöntve, és a reszelt sajttal megszórva, jól összesütjük.

 

Töklecsó


Hozzávalók

  • 100 g tök
  • 100 g zöldpaprika
  • 100 g paradicsom
  • 50 g vöröshagyma
  • 30 g olaj
  • fűszerpaprika

Elkészítés módja

Az olajon megfuttatjuk az apróra vágott vöröshagymát, majd meghintjük a fűszerpaprikával. A többi hozzávalót kockára vágjuk, majd az olajra öntve, kevés vízben megpároljuk.