Mi a táplálásterápia?

A legtöbb betegség megelőzéséhez és orvosi kezeléséhez az optimális tápláltsági állapot, a kiegyensúlyozott táplálékfelvétel vagy tápanyag-biztosítás elengedhetetlen. Ennek elérésében nyújt segítséget a táplálásterápia.

A táplálásterápia során orvosi célokra kifejlesztett, speciális élelmiszerek segítségével biztosítható, hogy mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálékot juttassuk a szervezetbe.

Táplálásterápia, mint kiegészítő terápia

A betegek tápanyagigénye különböző kórképekben eltérőek és hagyományos táplálkozással nem minden esetben fedezhetőek. A nem megfelelő táplálkozás egyes tápanyagok hiányához vezethet, melynek következtében a kezelések hatékonysága csökken, a komplikációk száma pedig nő. Mi a megelőzés hívei vagyunk.

A táplálásra úgy tekintünk, mint egyszerűen kivitelezhető, célzott és hatékony terápiára, amely az adott személy tápanyagigényére és gyógyulási folyamatára épül. A speciális, gyógyászati célra szánt élelmiszerek időben megkezdett alkalmazásával és a gyógykezelés részévé váló táplálásterápiával az egészségügyi szakemberek jelentősen javíthatják a kezelések hatékonyságát.

A táplálásterápia hatékonysága költség oldalról is bizonyított. A rövidebb kórházi tartózkodás, a kevesebb gyógyszerfelhasználás és a beteg önállóságának elősegítése hozzájárul a költségek csökkenéséhez az ellátás minden szintjén.

Mikor szükséges a táplálásterápia?

Táplálásterápia minden olyan esetben javallott, amikor a kiegyensúlyozott táplálékfelvétel vagy tápanyag-biztosítás a hagyományos étrenddel nem biztosítható. Ilyen esetekben az orvosi célokra fejlesztett speciális élelmiszerek étrendbe iktatása (kizárólagos vagy kiegészítő jelleggel) biztosíthatja a gyógyuláshoz szükséges tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.

Táplálásterápia az alábbi esetekben javallott:

Rágási és nyelési nehezítettség okozta evési és ivási képtelenség:

• fej-nyak sebészeti beavatkozás
• szájüregi betegségek
• fej-nyak tumor
• fej, nyak, gége sugárkezelés
• állkapocs törés

Betegek, akik nem akarnak enni és inni:

• depresszió
• anorexia
• idős kori étvágytalanság

Betegek, akik nem tudnak enni és inni:

• kómás betegek
• bénult betegek
• mesterségesen lélegeztettek
• súlyos balesetet szenvedettek
• súlyos műtétet követően
• szájon át történő táplálkozás tilalma esetén

Fokozott energia felhasználásával járó állapotok:

• tüdőbetegségek
• daganatos betegségek
• súlyos fertőzés, szepszis
• felfekvés (decubitus)
• láz
• égés

A táplálék emésztésének és felszívódásának zavarai:

• emésztőrendszeri sipolyok
• gyulladásos bélbetegség
• hasnyálmirigy gyulladás

Nem javasolt a szondatáplálás:

• a gyomor – bél rendszer súlyos vérzése
• gyomor – bél rendszer elzáródása
• intolerancia a lassan adagolt szonda táplálással szemben

 Melyek az elégtelen tápanyagbevitel következményei?

Az alultápláltság legkézenfekvőbb következménye a fogyás, amelynek eleinte akár még örülhetünk is. Azonban ez nagyon csalóka is lehet, hiszen lehet valaki akár túlsúlyos is, de ha egy vagy több, az élethez nélkülözhetetlen tápanyag hiányzik a szervezetéből, akkor esetében minőségi éhezésről beszélhetünk. Ez ugyanolyan következményekkel jár, mint a mennyiségi éhezés.

Az alultápláltság következtében – az agy kivételével – valamennyi szerv tömegében megfogyatkozik.

• A vesék működése csökken, illetve elégtelen lesz.
• A gyors fehérje bomlás miatt a bélfal elvékonyodik, csökken a bél mozgása, a táplálék emésztése és felszívódása.
• A bél baktériumflórája megváltozik, túlsúlyba kerülnek a kórokozó baktériumok és elkezdődik a baktériumok beáramlása a szervezetbe.
• Csökkent szívösszehúzódás és alacsony vérnyomás, így a szervek oxigén ellátása.
• Csökken a belégzési erő, az oxigén felvétel.

A rossz tápláltsági állapotnak lelki, pszichés következményei is vannak:

• Fáradékonyság, általános levertség;
• Kezdeményezés hiánya;
• Depresszió;
• Magatartás megváltozása – érdektelenség, önzés, személyiségváltozás;
• Zavartság, teljes kedvtelenség és kimerülés.

Izomerő csökkenés, melynek következtében:

• kevesebb mozgás, csökken a bőr alatti zsírszövet;
• a beteg önállósága, aktivitás kisebb;
• nő az elesés és felfekvés veszélye.

Az alultápláltság

• megnöveli a sebészeti beavatkozások utáni komplikációk rizikóját,
• megemeli a fertőzések kialakulásának esélyét,
• a zsír és izomtömeg csökkenéséhez vezet,
• lassítja a sebgyógyulást,
• növeli a lábadozás és a kórházi tartózkodás idejét,
• jelentős életminőség romláshoz vezet.