Koleszterinszegény étrend

A vérben az egyik legfontosabb zsírnemű vegyület a koleszterin, amit a szervezet saját maga is elő tud állítani. A vérben lévő mennyiség függ attól, hogy mennyi termelődik a szervezetben, és mennyit viszünk még be a táplálkozással. A magas koleszterinszint a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik kockázati tényezője, amelyet saját magunk is befolyásolhatunk. A koleszterin szervezetünk számára szükséges vegyület, túlzott mennyiségben azonban káros élettani hatású. A koleszterin a sejtek építőköve, valamint az epesavak, hormonok és D-vitamin képzésében is részt vesz. Túlzott mennyiségben azonban lerakódhat az erek falára, szív- és érrendszeri betegségeket okozhat. A zsírok bizonyos fehérjékhez hozzákapcsolódva képesek haladni a véráramban. Ezeket az összekapcsolódott zsírokat és fehérjéket lipoproteinnek nevezzük.

Leggyakoribb kérdések a koleszterinszegény étrendről

Mik a lipoproteinek?

A lipoproteinnek három típusát különítjük el, amelyek különböző célt szolgálnak, attól függően, hogy milyen az összetételük (koleszterinből, trigliceridből vagy fehérjéből tartalmaznak többet):

  1. LDL (low density lipoprotein), alacsony sűrűségű lipoprotein, amit ártó lipoproteinnek is neveznek. Ezeknél túlnyomórészt koleszterin kapcsolódik a fehérjékhez.
  2. HDL (high density lipoprotein), nagy sűrűségű lipoprotein, ún. védő lipoprotein, mely megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfal belső felületén, valamint képes a már lerakodott koleszterint felvenni és kiüríteni a szervezetből. Ezt a védőhatást csökkenti a dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód.
  3. VLDL (very low density lipoprotein), nagyon kis sűrűségű lipoprotein, ami nagy mennyiségben tartalmaz trigliceridet. A trigliceridek, „klasszikus” zsírok, melyek mennyisége megemelkedik, ha túl sok szénhidrátot vagy alkoholt fogyasztunk.

A szervezet szabályozza a lipoproteinek mennyiségét. Gond akkor van, ha túlzott mennyiségben fogyasztunk zsiradékot vagy a szabályozó mechanizmus valamilyen okból kifolyólag sérül.

Mikor van szükség koleszterinszegény diétára?

Diéta alkalmazására akkor van szükség, ha az ártó és a védő lipoproteinek (LDL és HDL) értékaránya megváltozik és/vagy emelkedett triglicerid szintet igazolnak. Ajánlatos minden felnőtt vérzsírszintjét évenként ellenőrizni, mivel csak vérvizsgálat deríthet fényt a kóros értékekre. A magas koleszterinszintnek nincsenek kézzelfogható tünetei. A vérzsírok ellenőrzése kapcsán nem elég az összes mennyiséget meghatározni, de tudni kell, hogy melyik lipoprotein emelkedett, mert a további kezelést és a diétát, csak e kettő pontos ismeretében lehet meghatározni.

A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás, illetve lassítható az érelmeszesedés folyamata. Életmódváltással sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére.

Mik a vér koleszterin szintjét meghatározó tényezők?
  • örökletes tulajdonságok
  • kor (idő előrehaladtával magasabb)
  • nem (férfiaknál magasabb)
  • egészségi állapot (máj-, pajzsmirigy- vese vagy cukorbetegség növeli a vérben a koleszterintartalmat)
  • táplálkozás (sok állati zsiradék bevitele növeli a koleszterin tartalmat)
  • mozgásszegény életmód
Normál értékek

Koleszterin

  • 29 év alatt 5,2 mmol / l alatt
  • 30-39 év 5,7 mmol / l alatt
  • 40 év felett 6,2 mmol / l alatt
  • LDL: 4 mmol / l alatt
  • HDL: 1 mmol / l felett
  • Trigliceridek: 2 mmol / l alatt
Mi az étrend lényege?
  • koleszterinszegény (napi max. 300 mg koleszterin fogyasztható)
  • zsírszegénység (0,5 g / testsúly kg), ezen belül a telítetlen zsírsavak aránya legyen a nagyobb
  • szénhidrátszegény (trigliceridszint emelkedettségnél)
  • diétás rostokban gazdag
  • alkoholfogyasztás csökkentése
Mik a nyersanyag válogatás szempontjai?
  1. A telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. Telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő látható és ún. rejtett zsírok formájában – húsokban (elsősorban sertés), húskészítményekben, tejben, tejtermékekben. Az állati eredetű zsiradékok hátránya a növényi eredetűekkel szemben, hogy összmennyiségben sok zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek nagy része telített zsírsav, s ezek emelik az LDL koleszterinszintet.
  2. A telítetlen (egyszeres és többszörösen telítetlen) zsírsavak fogyasztásának növelése. Általában növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő, melyek koleszterint nem tartalmaznak, és ezáltal csökkentik az LDL koleszterin értékeket. A tengeri halakban – makréla, lazac – és a busában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak nemcsak a koleszterin anyagcserére, hanem a véralvadásra is kedvezően hatnak.
  3. A koleszterin bevitel csökkentése. Jelentős koleszterinforrás a szalonna, tepertő, disznósajt, szív, nyelv, vese, velő, szalámi-és kolbászfélék, kaviár, pacal.
  4. Az élelmi rostok fogyasztásának növelése.

Az élelmi rostoknak számos kedvező élettani hatást tulajdonítunk

  • étvágycsökkentő hatásúak a teltségérzés kiváltása révén
  • a bélben megköti az epesavakat, megakadályozza felszívódásukat és ezzel csökkentik a májban a koleszterin szintézist
  • székletrendező hatásúak
  • csökkentik a velük egyidejűleg fogyasztott zsírok és szénhidrátok felszívódását, illetve azt egyenletesebbé teszik
  • tisztítja a bélbolyhokat

Az ajánlott napi rostbevitel naponta 30-40g.
A vízoldékony rostok – kifejezetten csökkentik a szérum- és LDL koleszterinszintet, a HDL-szintet nem befolyásolják.

Pektin: zöldség-, főzelékfélékben, gyümölcsökben találhatók (sárgarépa, zeller, káposztafélék, alma, banán, citrusfélék, bogyók, stb.).
Béta-glükán: zabkorpában.
Guár gumi: indiai zabfélében található.
 

A magas koleszterinszint kialakulásának befolyásolható kockázati tényezői
  • dohányzás
  • mozgáshiány
  • állandó stressz
  • túlsúly
  • jelentős mennyiségű alkohol fogyasztása
  • sok só fogyasztása (ajánlott napi 5 g alá leszorítani)

Ezeken a tényezőkön mi magunk is tudunk változtatni. A magas koleszterinszint hatékonyan csökkenthető az életmód átalakításával, a bevitt koleszterin csökkentésével, gyógyszerrel, esetleg ezek kombinációjával.

Magas vérzsírszint esetén kerüljük el a hizlalt libát, kacsát, szárnyasbőrt, zsíros sertés-marha- birkahúsokat, a kolbászt, hurkát, szalámit, felvágottakat, belsőségeket (szív, vese, máj, velő), valamint a húskenyeret, kenőmájast. Helyette sovány vörös húsok, szárnyasok bőre nélkül, halak szerepeljenek étrendünkben.

Tej-tejtermékek közül a soványakat – 1,5%-os tej, aludttej fölözve, joghurt, kefir, sovány túró, sovány sajtok (Túra, Köményes, Tenkes, Óvári). A tejföl helyettesíthető kefirrel vagy joghurttal.
Zöldségfélék, gyümölcsök bátran fogyaszthatóak.
A sütéshez, főzéshez olajat vagy margarint válasszunk a zsír helyett.
A kenyerek, pékáruk, lisztek közül a rostdús, teljes kiőrlésűt keressük!

Koleszterintáblázat 100 g tisztított élelmiszerre vonatkoztatva, mg-ban kifejezve
Élelmiszer Koleszterin szint
agyvelő 3000 mg
bacon 70 mg
borjúmirigy 200 mg
borjúnyelv 72 mg
borjúvese 380 mg
császárhús 140 mg
csontvelő 240 mg
disznósajt 110 mg
fogas, hekk 30 mg
főzőkolbász 100 mg
Gyulai kolbász 171 mg
hering 64 mg
húskonzerv 100 mg
húskrém 83 mg
kenőmájas 224 mg
lép 500 mg
libamáj krém 290 mg
marhamáj 305 mg
nyári szalámi 114 mg
párizsi, krinolin, szafaládé 75 mg
ponty, angolna 70 mg
rákhús 120 mg
sertésmáj 430 mg
szardínia 70 mg
téliszalámi 150 mg
tőkehal 50 mg
tonhal 70 mg
tüdő 350 mg
vagdalthús-konzerv 105 mg
vér 190 mg
vitál sonka 60 mg
csirkezsír 85 mg
füstölt szalonna 105 mg
kacsazsír 100 mg
libazsír 100 mg
majonéz 110 mg
marhafaggyú 100 mg
sertészsír 95 mg
tepertő 155 mg
Brie, Camambert sajt, 50% zsírtartalmú 92 mg
Brie, Camambert sajt, 60% zsírtartalmú 120 mg
Edami sajt 30% zst 55 mg
Edami sajt 40% zst 80 mg
Edami sajt 45% zst 90 mg
Edami sajt 50% zst 110 mg
Ementáli sajt 45% zst 135 mg
Étkezési túró 20% zst 25 mg
Étkezési túró, félzsíros 9 mg
habtejszín 75 mg
Hóvirág sajt 99 mg
író 4 mg
kávétejszín 37 mg
krémsajt 85 mg
krémtúró 30% zst 39 mg
krémtúró 50% zst 77 mg
Limburgi, Romadur sajt 40% zst 69 mg
Limburgi, Romadur sajt 50% zst 95 mg
Mackó sajt 100 mg
sűrített tej 7,5 % zst 28 mg
tehéntej 2,8% zst 10 mg
Tehéntej, kefir, joghurt 3,6 % zst 13 mg
tej (sovány) 2 mg
tejföl 40 mg
tejpor (sovány) 31 mg
tejpor (teljes) 99 mg
trappista sajt 107 mg
vaj 230 mg
tojássárgája 1190 mg
tojássárgája (1db) 190 mg
keksz 37 mg
tejcsokoládé 74 mg
töltött ostya 30 mg
Speciális tápszerek szerepe a koleszterinszegény étrendben

A speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek olyan készítmények, amelyek speciális összetételük révén biztosítják az egyes betegségek, kórképek által előidézett táplálási igényeket. Fogyasztásukat orvos, dietetikus rendeli a táplálásterápia keretein belül.

Az Ön diétáját segítő tápszerekről érdeklődjön orvosánál, dietetikusánál.
Kérdéseivel fordulhat a Nutricia Diétás Tanácsadáshoz is.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
telefon: 06 80 223 223

munkanapokon 9-16 óráig, ingyenesen hívható

e-mail: tanacsadas@nutricia.hu

Kérdése van?

 

Egyéni étrend kialakításához forduljon dietetikushoz! Hívja a Nutricia Zöld Számát, ahol személyre szabott tanácsokat kérhet.

NUTRICIA Diétás Tanácsadás
06 80 223 223

munkanapokon 9-16 óráig,
ingyenesen hívható.

Mintaétrend

Reggeli:

  • 3 dkg gépsonka
  • barna kenyér
  • zöldpaprika
  • tea

Tízórai:

  • vaníliás speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer

Ebéd:

  • zöldségleves
  • citromos főtt hal
  • párolt vegyes zöldség

Uzsonna:

  • alma

Vacsora:

  • zöldborsófőzelék
  • párolt csirkemell (bőre nélkül)
  • ásványvíz

Reggeli:

  • köményes sajt
  • pirított kenyér
  • margarin
  • narancslé

Tízórai:

  • 2 db gesztenyegolyó (1)

Ebéd:

  • rakott zöldbab (barna rizzsel, darált pulykahússal)
  • paradicsom ivólé

Uzsonna:

  • erdei gyümölcsös speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer

Vacsora:

  • lazac sonka
  • 1 korpás zsemle
  • margarin
  • limonádé

Reggeli:

  • joghurt
  • kifli
  • tea

Tízórai:

  • vegyes gyümölcssaláta

Ebéd:

  • erőleves
  • sült pulykamell
  • ½ adag párolt sárgarépa
  • burgonyapüré

Uzsonna:

  • eper

Vacsora:

  • párolt spárga
  • grillezett csirkecomb (bőr nélkül)
  • ásványvíz


Receptek

Gesztenyegolyó


Hozzávalók

  • 2 evőkanál gesztenye massza
  • 1 teáskanál margarin
  • 2 db meggy
  • kakaópor a formázáshoz

Elkészítés módja

A gesztenye masszát a margarinnal alaposan összedolgozzuk, a golyó közepébe egy meggyet teszünk, majd összegörgetjük, és kakaóporban megforgatjuk.
 

Burgonyapüré


Hozzávalók

  • 250 g burgonya
  • 10 g margarin
  • 1 dl 1,5%-os tej

Elkészítés módja

A burgonyapürét hagyományos módon elkészítjük, a burgonya főzőlevével és sovány tejjel dúsítjuk.